Fashion & Travel magazin 2010/tavasz - Örökségünk kötelez - Csűrös Csilla oldala

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Fashion & Travel magazin 2010/tavasz


Drakula nyomában
 
Apa és fia munténiai uralkodása önkényes, szigorú és kegyetlen volt. Uralmuk rányomta bélyegét a korra, melyben a fiút Tepesnek - Karósnak - nevezték el. Kedvelt kínzási, kivégzési módszerét, a karóba húzást nem ő a találta ki:  akkoriban széles körben használták főleg az ottomán birodalom területén, de Európa egyes részein is.
 
Az ördög és a fia
 
Vlad Tepes vajda sokat kegyetlenkedett a dél-erdélyi szász közösségekkel szemben is, sok embert lemészároltatott. Az élve karóba húzatáson kívül gyakran büntetett lefejezéssel, testcsonkítással, nyúzatással is. Innen ragadhatott rá a Drakula (Ördögfi) név. A vele kapcsolatos Drakula név azonban csak azután terjedt el, hogy az ír Bram Stoker a XIX. század végén megírta az „erdélyi vámpír" történetét. Román részről az elmúlt évtizedben sok tiltakozó nyilatkozat látott napvilágot amiatt, hogy nyugaton és főleg Amerikában Drakulával azonosították az országot. A fordulat akkor következett be, amikor Agathon miniszter népszerűsíteni kezdte a Segesváron létesítendő Drakula-rémpark tervét, figyelmeztetve a viszolygó ellenlábasokat, hogy az effajta rossz hírből és borzongásból sok-sok pénzt lehet kisajtolni, és szégyenkezésre nincs ok. A terv ugyan – viták kereszttüzében állva - azóta sem valósult meg, ám Segesvár a Drakula-kultusz fellegvára lett.
 
Drakula a szászok ősi fészkében
 
Hogy miért épp Segesvárra tervezik e rémparkot? A legenda szerint Segesváron található az a hely, mégpedig a Vár lábánál, az óváros főterének egyik sarkán, ahol Vlad Tepes szülőháza áll.  A XIV. században épült Várat egyébként Romániában a legszebb középkori városi együttesnek tekintik. A Várba vezető, fazsindellyel fedett lépcső tetejére érve pazar látvány tárul a mai látogató elé! A színes, hangulatos, virágdíszes ablakú várbéli házacskák között sétálgatva pedig pontosan el tudjuk képzelni, milyen takaros lehetett egy szászok lakta település jó pár száz évvel ezelőtt...
 
Hol született Vlad Tepes?   
 
Visszatérve vámpír-nyomozásunkhoz: nincs hiteles bizonyíték arról, hogy a Drakulával azonosított egykori román uralkodó Segesváron született volna, jóllehet román krónikák szerint a XV. században alattvalói száműzték apját,Vlad Dracul havasalföldi uralkodót, aki 1431 és 1435 között Segesváron talált menedéket. Ebben az időszakban született Vlad Tepes (Drakula), ám máig nem bizonyított tény, hogy ténylegesen Segesváron jött a világra. Zavart kelt az is, hogy a Vlad Dracul házaként emlegetett segesvári épület az 1600-as évekből való, tehát nem lehetett Drakula szülőháza… Ám – az egész városhoz hasonlóan – gyönyörűen rendbe hozott, középkori hangulatot árasztó épület pincéjében működő vendéglő remekül megél napjainkban is Drakula hírnevéből! Az italok és ételek mindegyike kötődik valamilyen módon a rém emlékéhez, ahogyan a bejárathoz állított vendégcsalogató figura láttán is megborzong a látogató, aki kíváncsiságában még a vérkoktélt a’la Drakula is szívesen megkóstolná!
 
Vámpírok bálja  
 
Sajtóhírekből, nyilatkozatokból ítélve a Dracula Park segesvári felépítésének ellenzői között sok a szász és magyar nemzetiségű. Igaz, ma Segesváron kevés szász él, nagyon sokan kivándoroltak Németországba, az otthon maradottak lélekszáma a magyarokkal együtt is csak kis hányada a fokozatosan betelepített román és roma nemzetiségűek összlétszámának. Segesvár őslakói azonban magyarok és szászok, akik II. Géza magyar király uralkodásának idején alapították a települést, amelynek neve - Castrum Sax - már az 1280. évi krónikákban megjelenik. Az óvárosként is emlegetett Várhegy falainak zöme több mint ötszáz éves. Vámpírokat azonban még csak ezután láthatnak... Bár ki tudja, ha a rémpark s mellette a vámpírszálloda valaha megvalósul - ismerve az amerikai tervezők tökélyre törekvését -, tán még a mai vámpírok, avagy Drakula kései leszármazottai is kedvet kapnak néhány vendégéjszakához! Mindenesetre annyi bizonyosra vehető: lesz majd hol megtartani a vámpírok bálját…
 
Drakula kastélya
 
Addig pedig a Drakula nyomát keresőknek be kell érniük a Brassótól 30km-re, a törcsvári szoros előtti szirten magasodó, soktornyú várral, melyet a legenda – valószínűleg tévesen – a véreskezű uralkodó kastélyaként tart számon. Jelenleg múzeumként várja a kíváncsi turistákat. A szépen restaurált törcsvári kastély máris készen áll Drakula fogadására!

 
 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz