Főmenü:
Pest Rózsadombján
Szöveg: Csűrös Csilla
A Gloriettről messzire látni. Bár sajnos, ez a mondat már csak múlt időben igaz, mert a 2. világháborúban a németek felrobbantották Pestszentlőrinc látványos kilátóját, akad azért számos, a múlt titkait őrző kultúrtörténeti érdekesség a Pest hajdani Rózsadombjának tartott településen. A nemrégiben Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármesterévé megválasztott Ughy Attila a lokálpatrioták szeretetével és mesélő kedvével kalauzol a főváros XVIII. kerületében.
A hajdani Gloriett kilátó a szépen helyreállított, Grassalkovich-féle Szent Lőrinc Kápolna környékén, a Gellérthegynél valamivel alacsonyabb ponton állt, s a legenda szerint - kezdi sétánkat a polgármester - a Szent Szövetség uralkodóinak szórakoztatására tartottak itt hadi mustrát. A kápolna ma már három lakótelep ölelésében hirdeti a múlt hatalmát. Közülük a mai Havannatelep helyén leltek otthonra a trianoni békediktátumot, Erdély elcsatolását követően menekülni kényszerülő erdélyi magyarok. Emléküket székelykapus kerítéssel övezett unitárius templom őrzi a panelrengetegben.
A barokk-klasszicista kápolnát pedig a gödöllői kastélyt is birtokló Grassalkovich család építtette, uradalmuk maradványai a ma napközis tábornak, kalandparknak, sípályának, uszodának és teniszpályáknak otthont adó Bókay kertben találhatók.
"Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet"
A mai Diákközpont területén élt, tehetséges kutatóorvosról, Bókay Árpádról elnevezett, a múlt század hangulatával csábító negyed árnyas fákkal övezett utcáin sétálgatva egyszer csak Boncza Miklós volt otthona elé érünk. Az ifjú felesége, Csinszka pillantását őrző Ady Endre is megfordult apósa temetésekor a múltidéző villában. Megállásra késztet Fadrusz János - a történelmi Magyarország hatvannégy vármegyéjének földjét őrző - Feszülete s a második világháborús örmény-magyar katonai emlékmű az Uzsok téren. Majd a hajdani vitézi telkek közt járva, a trianoni döntést követő román hűségeskü elől az anyaországba menekülő tisztviselői kar letelepülésének emlékét idéző erdélyi utcanevek böngészése után a Hargita térről gyönyörködhetünk a budai hegyekre nyíló szép kilátásban.
Leng az inga...
A szintén századfordulós hangulatú Lónyaytelepen báró Eötvös Loránd lakóépületének helyén, sajnos, már új építmény áll, ám ettől még az utókor emlékezetére érdemes, hogy a torziós inga tudós feltalálója itt végezte kísérleteit. A Pestszentlőrinc életében ugyancsak fontos gazdasági szerepet játszó Sonnewend család ősparkos villájától a Dohnányi zeneiskolához érkezünk, mely hajdan a Tündérkert krúdys hangulatú kerthelyiségének, mulatójának otthona volt.
Szerelmi légyott a villában
A nevet továbbörökítő Új-Tündérkert étterem, kávéház és cukrászda Hoffherr Albert királyi tanácsos és világhírű mezőgazdasági gépgyáros hajdani villájában rendezkedett be. Bár semmiféle helytörténeti kutatás nem igazolja, a népnyelv mégis Karády-villaként emlegette a szecessziós épületet, mert - meséli Ughy Attila mosolyogva - a rossznyelvek szerint az ifjú Hoffherr románca a híres színésznővel, Karády Katalinnal itt teljesült be... A gyártulajdonosok - Hoffherr és Schrantz - emlékét nemcsak az e helyt kiállított régi gépek hirdetik, hanem a mezőgazdasági gépgyűjtők Gépmajális néven rendszeresen megrendezett bálja is.
Irodalmi legenda fűződik egy másik színésznő, Fedák Sári villájához, kinek férje, Molnár Ferenc talán épp e szépséges épületben írta a Pál utcai fiúk című, világhíres regényét.
Kőnig tanár úr titka
A kerületben fellelhető sok szobor közül az első világháborús emlékmű nemcsak harmonikus szépségével késztet megállásra, hanem egy másik irodalmi műhöz kötődő története miatt is. A Szabó Magda Abigéljéből készült híres filmben itt forgatták az elrejtett levél epizódját.
Az 1931-ig Soroksárpéteri néven ismert Pestszentimre hangulata ma is családias, Pestszentlőrinc pedig a Nyugati pályaudvarról induló vasútvonal átadásával nyaralóövezetként kapcsolódott a polgárosodó Pest-Buda vérkeringésébe. Mindmáig működik az egykor Puszta-Szentlőrinc-Nyaraló feliratú, századfordulós stílusú állomásépület. A tehetősebbek szívesen vásároltak errefelé birtokot, építettek villát, vadászkastélyt, mert kiváló vadászterület volt a vidék. A mai nagy bevásárlóközpontok helyén vadkacsavadászatok zajlottak, míg a - helyi szőlőbirtokosról, az uradalmi központot felvirágoztató Mayerffy Xavér Ferencről elnevezett - Ferihegyi repülőtér helyén hajdan tölgyerdő nyújtózott.
Lőtérből - strandból- kávéház, avagy: a Zila
A vadászathoz kapcsolódó, európai hírű Lövölde egy játékszenvedélyéről elhíresült középnemes, Szemere Miklós politikus és diplomata nevéhez fűződik - meséli élvezettel a kerület házigazdája. - A helytörténészek talán nem épp így rögzítették, de a fáma szerint történt egyszer, hogy Szemere uram Bécsben, lóversenyen és kártyán szerzett nyereményével hazafelé vonatozott, fejét törve, mire is fordítsa a hatalmas összeget. Itt találkozott a már emlegetett Mayerffyval, ki elújságolta neki, milyen szép, megvásárolható területek találhatók errefelé. Az ötletet tett követte, olyannyira, hogy Szemere Miklós új birtokán hamarosan mutatós, svájci mintára épült Lövőházat is létesített, mely haláláig nagy népszerűségnek örvendett. Számos idelátogató híresség mellett itt edzett a stockholmi olimpián hadifegyver kategóriában bajnoki címet nyert Prokopp Sándor. Később a Lövölde hanyatlásnak indult, majd a területen fellelt hévíz jóvoltából a szocializmusban épült strand öltözőjeként funkcionált. E strandon árulta finom fagylaltját bizonyos Zila László cukrászmester, aki valósággal beleszeretett a kecses, szecessziós szépségű építménybe. Amikor lehetősége nyílt rá, legott meg is vásárolta, s múlt századi, polgári hangulatú kávéházat varázsolt a lepusztult épületből, mely aztán étteremmel, cukrászdával is bővült.
Kötődés nélkül nem megy!
A múlt ismerete, a helyi-kisközösségi identitás éltetése és erősítése - vallja Ughy Attila - elengedhetetlenül szükséges ahhoz a szerephez, melyet a kerület gazdasági-kereskedelmi szempontból rendkívül kedvező fekvése folytán betölteni hivatott. A XVIII. kerület déli-keleti irányból Budapest kapuja, itt csatlakozik a városba az M5-ös és az M4-es autópálya, átfut rajta az M0-s. Egy nagy régió elosztó, továbbadó csomópontjaként joggal válhat nagyvárosi régióközponttá, egy többmilliós identitásközösség részévé. Ez a jövő útja. De ahhoz - folytatja -, hogy tudjam, mit szeretnék csinálni, tisztában kell lennem azzal is, miért vagyok itt, honnan hová szeretnék eljutni, különben csak külső ingerekre reagáló, kötődés nélküli peremlét vár mindannyiunkra.
Ughy Attila polgármester viszont sodródás helyett tudatosan építkező jövőt szán Pestszentlőrinc-Pestszentimre lakóinak.