Új Köznevelés 2013. 06. 01. - Örökségünk kötelez - Csűrös Csilla oldala

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Új Köznevelés 2013. 06. 01.


Egy nyelven - egy nyelvet (?)

"Én is naon cejizlek pusziiiiiiiiii"- tudja-e, érti-e pontosan, kedves, nem digitális bennszülött Olvasó, mit üzent ezekkel a szavakkal társának a közösségi oldalak egyikének látogatója? Írhatta volna ezt is: "nálam is lovcsi van, szercsi van" - mert a "lájkollak" ugyebár, nem egészen ugyanazt jelenti... Segítek: "Én is nagyon szeretlek, puszi!"

Hogy egy nyelvet beszélünk az utánunk jövő nemzedékekkel, abban azért talán még - reményeim szerint és hál’ Istennek - jó darabig bizonyosak lehetünk, ám hogy valójában egy nyelven beszélünk-e velük, az korántsem ilyen biztos! Pedagógusok, szülők napi tapasztalata, milyen gyorsan, szinte napról napra mélyül a generációk közötti árok nyelvhasználat szempontjából is. Mára szinte már szakadékká vált. Hogy bele ne essünk mi, előttük járók, az infokommunikáció szempontjából - akárhogy is vesszük, hozzájuk képest - "analfabéta"  nemzedék, ahhoz kínál nélkülözhetetlen segítséget a Veszelszki Ágnes nyelvész, az ELTE oktatója által szerkesztett Netszótár. Ez az - alcíme szerint „Nem csak digitális bennszülötteknek!” készült - a híd, melynek segítségével szót érthetünk csetelő, esemesező, közösségi oldalakon társalgó, fórumozó, blogot író, számítógépes játékokat játszó fiainkkal, lányainkkal, s így kísérletet tehetünk gondolat-és lelkiviláguk megértésére is. A híd, amelynek segítségével lehetővé válik az. ún. digitális bennszülöttek és a kintrekedtek közti  hétköznapi (magán)kommunikáció.

A kezdetektől napjainkig - vagyis  "@-tól a zukbergnetig" - mintegy kétezer szócikket tartalmazó kézikönyv segítségével kiderül, mi az arcpálma és a bitkolbász, mit jelent a szkúzi és a mléxel kifejezés,  ki a gyalogjúzer, ki a fészes ős, a félisten, a kazuár vagy a troll, mit csinál az, aki arcon van, becsizmáz, pókol, fácsézik vagy kibannol, szörcsöl esetleg unfizik.

E titkos nyelvezet megfejtéséhez magát a Netszótárt ajánlom tehát, hiszen az emotikonok (érzelmeket kifejező számítógépes jelek), a speciális rövidítések és szókincs használata napjainkra már nemcsak az elektronikus eszközökön folytatott kommunikációban, hanem a fiatalabb korosztályok hétköznapi nyelvhasználatában is megfigyelhető.

Az ELTE BTK Kommunikáció: internet és média műhelyének tagjai által gyűjtött és értelmezett szavakból kiderül, a digitális nyelvhasználat legfontosabb jellemzői közé tartozik az angol nyelv hatása, a rövidítések használata, a helyesírási módosulások, a képszerűség mellett egy gyakran roppant leleményesen magyarító, szellemes, új szókincs létrejötte is. Kazinczy, jóllehet, néha megfordulna a sírjában egyik-másik, édes anyanyelvünket roncsoló újítás hallatán, de azért abban is biztos vagyok, hogy számos estben elismerően csettintene – ha már csetelni számára még nem adatott mód és lehetőség...

A Netszótár mellékleteiből megtudhatjuk, melyek és mit jelentenek a legismertebb netes rövidítések illetve a leggyakoribb emotikonok, mémek.

S ha Önnek, kedves Olvasó, már ez utóbbi szavak megfejtése is gondot okoz, akkor még sürgősebben forgassa e hiánypótló kézikönyvet, hogy mielőbb szmájlival jutalmazza ifjú ismerőse a közös háttértudás elsajátítása érdekében tett erőfeszítéseit! :-)

Csűrös Csilla


 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz